rendezett css, globális white space reset

Amikor elkészítünk egy site-ot, a legfontosabb, hogy a kódunk minél rendezettebb, átláthatóbb legyen. Ez különösen érvényes, amikor css-t kódolunk. Sok féle rendezési módot kipróbáltam már. Az egyik az amikor minden elemet, osztályt logika szerint kommentekkel választunk el egyetlen css fájlban:

  /*strukturális elemek*/

  .fejlec {

 }

/*end oldal határoló elemek*//*hivatkozások*/

  .jobboldal a:link, .jobboldal a:visited {

 }

/*end oldal határoló elemek*/

Ez akkor lehet hasznos, ha csak egy egyszerű sablon-t készítünk (pl. WordPress sablon) vagy az oldal mérete, design elképzelése szerint nem kell túl sok osztály, azonosítót deklarálnunk.

A másik megoldás, és én ezt támogatom jellemzően, amikor a style.css tartalmát logikai egységekre bontjuk.

Hogyan is néz ez ki?

Tovább

Css története

A stíluslapok már a HTML kezdete, 1990 óta jelen vannak valamilyen formában. A böngészők a stílus módosítására létrehozták saját leírónyelvüket, melyet a webes dokumentumok megjelenésének módosítására lehetett használni. Eredetileg a stíluslapokat a felhasználók használták, mivel a HTML korai verziói még csak kevés prezentációs attribútumot tartalmaztak, így gyakran bízták a felhasználóra, hogy a webes dokumentumok hogyan jelenjenek meg.

A webfejlesztők igényei folyamatosan növekedtek a stilisztikai lehetőségek irányába, így a HTML nyelvbe egyre több ilyen elem került. Ilyen lehetőségek mellett a stíluslapok kevésbé voltak fontosak, és egyetlen külső stílusleírónyelv sem lett széleskörĹąen elfogadva a CSS megjelenése előtt.

A CSS eredetileg HĂĽkon Wium Lie ötlete volt 1994-ben. Bert Bos időközben egy Argo nevĹą böngészőn dolgozott, mely saját stíluslapokat használt; végül ők ketten döntöttek a CSS kifejlesztése mellett.

Ekkor már több stílusleírónyelv is létezett, de a CSS volt az első, ami a kapcsolás ötletét használta fel, vagyis a dokumentum stílusa több különböző stíluslapból tevődhetett össze. Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a felhasználóáltal megadott stílus bizonyos esetekben felülírja a szerző stílusát, míg a többi esetben örökli azt. A stíluslapok ilyen kapcsolása mind a szerző, mind a felhasználószámára rugalmas vezérlést biztosított, mivel megengedte a vegyes stilisztikai beállításokat.

1990-es évek közepén alakult meg a Word Wide Web Consortium is, mely később fellépett a CSS érdekében, és létrehozott egy bizottságot a CSS részletes kidolgozására. HĂĽkon és Bert volt az elsődleges technikai vezetője a projektnek, melyhez további tagok csatlakoztak, többek között Thomas Reardon a Microsoft-tól.

1996 decemberében hivatalosan is megjelent a CSS level 1 ajánlása.

A CSS Level 2, mint hivatalos ajánlat, 1998 májusában jelent meg.

A CSS 3 még fejlesztés alatt áll

Tovább

Html történelem

Kezdjük egy kis történelemmel.

A HTML (angolul: HyperText Markup Language) egy leírónyelv, melyet web oldalak készítéséhez fejlesztettek ki. Az SGML leegyszerĹąsített változata, amely ma már internetes szabvánnyá vált, a W3C (World Wide Web Consortium) támogatásával. Az aktuális változata a 4.01 amelyet lassan kiszorít az XHTML.

1990-ben Tim Berners-Lee és Daniel W. Connolly megalkotta a HTML-t. Az SGML sablonjára építve Berners-Lee megtervezte a HTML-t, míg Connolly megírta a HTML DTD-t. A HTML DTD a HTML szintaxis formális definiálása az SGML alapján.

HTML 0.

csupán a dokumentum tartalmára vonatkozócímkéket, valamint hiperhivatkozásokhoz, címsorokhoz, bekezdésekhez, listákhoz és menütételekhez használhatójelölési definíciókat foglalt magában.

HTML 1.

megtartotta a HTML 0-s verzióminden tulajdonságát, megjelent a sorokba illeszthető képek támogatása, és már élehetőség nyílt különböző karakterformázásokra is (pl. vastagítás, döntés).

A HTML 2.

az előző verziók tulajdonségai mellett megjelentek a formok

A HTML 3. és 3.2

a html továább bővült az ábrák, táblázatok és vezérlőelemek képességeinek kiszélesítésével ill. az appletek, scriptek és színek támogatásával

A HTML 4.0 verzió1997 végén jelent meg, mint hivatalos ajánlás.

Az eszközkészlet tovább bővült:

• stíluslapok,


• scriptek,


• frame-ek,


• objektumok beágyazása,


• továbbfejlesztett szöveg és táblázatirány meghatározás,


• továbbfejlesztett táblázatok,Ĺąrlapok


• fogyatékos felhasználók számára elérhetőség.

Jelenleg a HTML 4.01-es változatát használjuk, amely egyben várhatóan az utolsólesz. A fejlődés következő állomása az XHTML, amiben jelenleg az 1.1-es verziónál tartanak.

Az XHTML (Extensible HyperText Markup Language) jelentése: kiterjeszthető hiperhivatkozásos-szöveg leírónyelv. Valójában a HTML XML alapú újragondolása. Nem sok mindenben különbözik a HTML nyelvtől, csak sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie az így készített dokumentumnak.

Tovább